Januárban ott állt meg a történet, hogy a kaszni hazaért a fényezőtől és a jó idő megérkezéséig várakozás kezdődött.
A jó idő azóta már megjött, így az összeszerelés is megkezdődött. Az első feladat a futómű mielőbbi visszarakása volt. A kaszni átkerült a “rendes” garázsba, akna fölé, hogy egyszerűbb legyen a művelet. Az első lépés a menetek kitisztítása volt, a csavarokat átjárattuk rajtuk, nehogy ezen akadjon el a dolog. Először a hátsó rugó ment vissza a helyére minden gond nélkül. A gond a lengőkaroknál kezdődött, amihez felfelé kellett feszíteni a rugót, ami célszerszám nélkül nem egyszerű feladat, de azért megoldható egy krokodilemelő, pár bak és +1 fő segítségével – ez minimum kétemberes munka. Bekerültek a gumipogácsák, volt zsírozás, menetrögzítőzés, nyomatékkulcsozás, feszegetés, ugráltatás, de végül 2-3 óra alatt minden a helyére került.
Az első futómű már kevésbé volt macerás, itt mindennek fix helye van és a rugót sem kell feszegetni az összerakáshoz. Bekerült a felújított kormánymű, a gyári új nyomtávrudak, új gömbfejek és az összes festett alkatrész. Az összerakás gond nélkül ment, de egy kis baki kiderült a végére: a jobb oldali rugóvilla persely hangyányit nagyobbra lett dörzsárazva, így az kottyan. Kénytelen vagyok még egy perselyt beszerezni és nekifutunk még egyszer, de ez legyen a legnagyobb gond.
Felkerültek a fék munkahengerek, a kerékagyak és a fékdobok (fékpofáim még nincsenek), így a kerekek is felmehettek, végre véget ért a majd’ 2 évig tartó “kukakerekes” időszak, a Trabi újra a saját lábára állt. :)
Ezzel egy időben bekerült a sebességváltó és a féltengelyek is, amik beszerelése nagyságrendekkel nehezebb művelet így, hogy vigyázni kell a fényezésre. A “nemvigyázós” megoldás a “féltengelyek be, végüket valaki tartja, váltó ráemel, rángatás-birizgálás amíg össze nem ugranak a dolgok”. Jelen állapotban ez túl veszélyes lett volna, így maradt a “váltó megy be először, csonkállványok kibuktatása, féltengely helyére rak, futómű vissza”. De végül a váltó is a helyére ment.
Végül visszakerült a feljavított kormányoszlop is az ideiglenes kormánnyal, így most már könnyedén mozgatható és irányítható a kaszni.
A fenti eseménysor egy délután alatt játszódott le, de ezeken felül azért történtek egyéb dolgok is.
Helyükre kerültek az ajtók és a zárak, kilincsek és az ajtók tömítései, az ajtókat nagyjából be is állítottam, de még lesz vele munka. A csomagtérajtó zsanérjait próbáltam gatyába rázni amennyire lehetett, de sajna eléggé oda vannak már, így kénytelen vagyok abból is újat beszerezni. Már csak a motorháztető az egyetlen fel nem szerelt “nyílászáró”, de azt nem akarom felrakni, amíg az első szélvédő nincs a helyén.
Helyére került még a főfékhenger és az első kerekek fékcsövei is.
Az utolsó nagyobb dolog ami jelenleg már a helyén van az az autó elektromos rendszere, abból főleg a kábelköteg (a generátor és önindító beszerelése a motor nélkül problémás lenne :D ). A kábelköteget a tél során megtisztítottam és javítottam ahol kellett, valamint megszüntettem benne a tákolásokat és utólagos bekötéseket. Ezután be lett fűzve a helyére és amit lehetett, bekötöttem, ilyen pl. a hátsó lámpatest, az első irányjelzők, a duda és az ablaktörlőmotor (amivel bekerült az ablaktörlő rudazat is). Szerencsére kevés olyan saru van, aminek még “nincs” helye, mert a köteg kivételekor a bonyolultabb dolgokat (ablaktörlő és világításkapcsoló, stb.) nem kötöttem ki, maradtak a madzag végén lógva. A motortérben bekötésre került még a két trafó és a gyújtáselektronika doboza. Miután minden a helyén volt, a vezetékeket szőrös Tesa szalaggal fogattam össze, ami sajnos szélesebb és más színű (az eredeti szürke, ez fekete) mint az eredeti, de ez állt hozzá a legközelebb a ma kaphatók közül. A kábeltartó kampókra zsugorcsőből vágott darabot húztam oda, ahol a sajátja ronda volt.
Pár apróság is felkerült, főleg azért, hogy ne a garázs sarkába dobva gyűjtsék a port, és elveszni is nehezebben tud az, ami már a helyén van. Így kerültek be a biztonsági öv csavarok, a kapaszkodók a B-oszlopon, a hátsó és első lökhárító és a tűzfalra és a tűzfal környékére való számos pöcök, tömítőgumi, csatlakozó és patent.
A hűtőmaszkhoz is sikerült új rácsot találni, az eredeti az állapota miatt nagyon elütött az autó többi részétől még a tisztítási és egyengetési munkák után is. Ez a rács is felkerült a motorháztető zárral együtt.
Megemlíteném még, hogy az idő nem csak az alkatrészek beszerelésével telt. Végre megtörtént az üregvédőzés is. Az A oszlopok töve, a hattyúnyak, a küszöbök, a hátsó doblemezek dobozai, a laprugó feletti merevítő üregei és a csomagtér padló merevítője is kapott egy erős trafóolajos kezelést. Majdnem 2 liter ment be a pisztollyal porlasztott anyagból, és az összes alsó nyílás párás, és csepeg kifelé a fölösleg. Remélhetőleg ezzel elejét is vettük a belülről induló rohadás problémájának. :)
Így állunk jelenleg. A következő lépés a hátsó fékcsövek és az üvegek beszerelése lesz, utána pedig elkezdek komolyabban is foglalkozni a motorral.
