Igen, végre sikerült összehozni, a Trabi újra itthon van. Összefoglalnám a “hadművelet” fontosabb történéseit.
Első körben tudni kell, hogy a fűtött garázs, ahol a Trabi eddig volt, egy alagsori “mélygarázs sztájl” garázs, ahonnan meredek rámpán lehet kijutni. Ezért kitolni nem lett volna egyszerű, így az “A” terv az volt, hogy beindítjuk, és saját erejéből jön haza.
Az “A” terv végül félsikerrel zárult, mert bár hosszas szívás (minden cső és tömítés kőkeményre öregedett, mindenhonnan csöpögött a benzin) után szinte azonnal beindult a gép, egy rövid felpörgés után azonnal le is állt, és nem volt hajlandó többször beindulni. Valószínű, hogy a benya összeszedett egy kis mocskot a 7 éve üresen álló tankból és csövekből, amitől aztán a karbi szépen eldugult.Miután a helyszínen nem volt lehetőség a javításra, ezért maradt a “B” terv, a vontatás. A 4T végül meglepően könnyen húzta fel a Trabit a meredek garázskijáraton, onnan már eseménytelen volt a hazaút. Meglepő módon a fékek működnek, így nem volt semmi probléma.
A 2T tehát hazajött, leszedtük a kötélről, és elhelyeztük új lakhelye előtt, ami ugyan fűtetlen, de szél és eső ellen azért védelmet nyújt.
Következő körben kirámoltam az utasteret. Nem tartott sokáig, mert a múltkor már volt egy “ürítés”, és a kárpitok már amúgy sem voltak fent, így csak az üléseket és a szőnyegeket kellett kivenni.
Ezután végre látható lett az egész padlólemez minden szeglete, így már tisztább képet kaphattunk az állapotról. Csavarhúzó és drótkefe segítségével sikerült nagyjából körbehatárolni a neuralgikus pontokat.
Először nézzük azt, ami jó, vagy elfogadható. Ilyen pl. az első doblemezek utastér felőli része, az A oszlopok alja, a padlólemez és a tűzfal találkozása. Emellett jó még az ülés alatti rész (1 pontot kivéve), és a hátsó doblemezek belső felei is. Eddig úgy néz ki, hogy a hátsó durók B oszlop felőli alsó részét tartó lemez is elfogadható, de ez majd akkor fog normálisan látszani, ha lekerül a borítás. A B oszlopok a padlólemezen szilárdan állnak, itt csak felületi rozsdát találtam, az is teljesen jó.
Barna, de csak a felület, egyébként szilárd.
Ez sem vészes, a lyukakat leszámítva.
Ahogy az öreg nőgyógyász mondaná: “Ezt már valaki piszkálta!” Látszik, hogy a jobb hátsó doblemez külső íve már javítva volt, eléggé tré minőségben, miszerint a javítóívet a “mester” ügyesen rálapolta a rossz részre.
A padlólemez úgy nagy általánosságban jónak tűnik, egy pont van az anyósülés alatti mélyedés egyik sarkában, ahol a rozsda rágott rá egy kis lyukat a leeresztő dugó mellé.
Miután a “jó” lista végére értünk, most nézzük, hogy mi rossz.Ha a kocsi elejétől indulunk, nem is kell messze menni, mert a két első lökhárító tartó lemez úgy szar, ahogy van, a lököst csak a szentlélek (és egy utólag betákolt laposvas) tartja. Emellett rossz még mindkét alsó küszöb, (a jobb oldali különösen), a jobb felső pedig határeset, mert bár az ajtókeret alját adó íves rész jó, de 2 küszöbrész közti vízszintes (amire rámegy a műanyag élvédő) lemez eléggé kaki. Nem tudom, hogy az az alsó vagy a felső küszöb része-e, de magát a lemezt cserélni kell, de lehet, hogy érdemesebb lenne az egész felső küszöböt is (majd a lakatos eldönti).
A padlólemeznek azon részei, amik két oldalt a két alsó küszöb felett vannak, szintén kilyukadtak, ezen a részen egy korábbi javítás után eltűnt a jobb oldali kis gomba/szög formájú izé, ami a szőnyeget rögzíti, és a bal oldalon is eléggé instabil.
Ezek mellett megemlítendő, hogy a jobb oldali B oszlop el van repedve, ami a strukturális merevség szempontjából nem épp ideális.
Haladunk tovább hátra, és végül elérkezünk az igazi horrorhoz: a csomagtartóba és a hátfalhoz.
Itt minden úgy rossz, ahogy van, a fém főleg a jobb oldalon vékony, kráteres, gyenge. Nem vagyok lakatos, de én itt csak a teljes csomagtér padlólemez cserében látok kiutat. A perem, ami alul a durót fogja a padlólemezhez, mindkét oldalon lényegében eltűnt, ahogy a hátsó doblemezek hátsó magasított peremeinek a szélei is.
A csomagtér jobb oldalán is több a lyuk, mint a lemez. A sarokban lévő leeresztő dugó egy enyhe kaparászást követően a betonon találta magát.
Hasonló a helyzet a hátfal jobb szélén, ahol már évekkel a letétel előtt volt egy lyuk, ezt akkor 2K ragasztóval orvosoltuk. Most ezt is levéstem, és láthattam, hogy a lyuk sajnos kisebb nem lett, viszont nagyobb igen. Nem is mertem végigkaparni, nehogy leessen a hátsó lökhárító…
Az ominózus jobb hátsó sarok:
Nekem továbbra is rémisztő, ahogy kinéz. Utólag átgondolva persze lehetne jobb is, de anno még nem az állagmegóvás volt a lényeg, hanem hogy menjen (mert hogy ezen tanultam vezetni), ezért sok tákolást (de nem mindet) sajna nem tudok másra kenni. Biztos vagyok benne, hogy pl. a sziloplaszt sem használt túl sokat a beázós helyeken a lemezeknek… persze utólag már könnyű okosnak lenni.
Jelenleg így áll a helyzet. A menthetőnek ítélt helyek kaptak egy kis Ro-55-öt.
Holnap a beltéri kárpitokat bezacskózom, és elrakom őket a lakásba a többi kárpit cucc mellé. Ha lesz kedvem, megcsinálom a garázsban is a cuccok katalogizálásához a helyet, és talán még a motor is kiröppenhet.
További képek ITT
Folyt. köv. ofkorsz.
