Ahogy azt már korábban leírtam, a Trabi az elmúlt 7 évet egy fűtött, zárt garázsban töltötte, téglákkal alábakolva, leeresztett kerekekkel. Emellett a csomagtartóban és az utastérben tele volt pakolva még kb. egy másik fél trabant cuccaival (futómű/kormányzás alkatrészek, a saját motorja, ami szétszedve a csomagtartóban volt, kárpitelemek/szőnyegek egy másik autóból), és a részben szétszedett saját kárpitjaival. Ezeket a cuccokat a 4T-vel a múlt hétvégén átszállítottam a sufninkba a többi hasonló cucc mellé, a kárpitokat/szőnyegeket pedig a házon belül helyeztem el egy száraz helyre (volt mit elhozni, a 4T-vel kettőt kellett fordulni, pedig kombi…).
Így a 2T már üresen várt tovább, és ma jött el az idő, hogy újra a kerekeire álljon. Ezért felemeltem, kiszedegettem alóla a bakokat, és felfújtam a kerekeit (de mivel csak kézi pumpa állt rendelkezésre, ezért teljesen nem tudtam felfújni, de nem is az volt a lényeg).
A Trabi így már a saját kerekein, a garázskacatokból kivakarva csak az indulásra vár. A vártakkal ellentétben ez nem most, hanem valószínűleg jövő hétvégén fog megtörténni (szokás szerint megint közbejött ez-az…).
Viszont ha már kifordítottam a gépet a fal mellől, tartottam egy előzetes állapotfelmérést rozsdaügyileg…
A bal oldalra még mondhatjuk, hogy nem vészes, de persze itt is minimum alsó küszöböt cserélni kell, mert lukas. De az igazi horror a fal felőli, jobb oldalon fogadott, amit 7 évig nem láttam, nem láthattam.
A jobb oldalon szabad szemmel is jól megfigyelhető, ahogy levegőben található oxigén egyesült a küszöböt és padlólemezt alkotó vassal. Magyarra fordítva rétestészta állagúra rohadt az egész jobb oldal, ami a legkisebb birizgálásra is darabjaira hullik. Látható az is, hogy a küszöbök az alátámasztásnál összeroskadtak, és az emelési pont feljebb nyomódott, eltűnt a hézag, ami a cső és a felső küszöb alsó pereme között kellene, hogy legyen.
Ráadásul nem csak az alsó, hanem a felső küszöb belső oldala is, a padlólemez alsó küszöb feletti része (ld. felső kép, végig ilyen, nem csak ez az egy lyuk van, amit lefotóztam).
A csomagtartó padlója is szita, itt is főleg a jobb oldal van rottyon.
Ezek mellett kaki még a két első lökhárító tartó lemez, a hátfal jobb alsó része (természetesen, mi más), és a jobb oldali B-oszlop is meg van repedve az ablak alsó élével egy magasságban (bár ez a repedés már a leállításkor is megvolt).
A padlólemez egyébként jónak tűnik, csak egy helyen találtam rajta komolyabb anyaghiányt, a jobb (…) hátsó ülés padlóján, az egyik leeresztő dugó mellett. A bakokról leemeléskor nekem még gyanúsnak tűnt a hattyúnyak középső része is, de ezt majd csak akkor tudjuk komolyabban megnézni, ha elhoztuk az autót és aknából is meg tudtuk nézni az alját.
Minden más egyébként jónak tűnik, a tornyok, a doblemezek belső oldalai szilárdak, ahogy a tűzfal és a padló találkozása is.
Tessék-lássék módon 1-2 pontot megmérve az is kiderült, hogy minden a helyén van, nem deformálódott el a karosszéria a 7 évnyi rohadt küszöbbel felbakolástól, a tengelytáv 2 oldalon, és az ajtónyílások méretei (szélesség, magasság, átlók) egyeznek.
A rozsdahelyzet nekem eléggé ijesztőnek tűnik. Lehet aztán, hogy csak nekem, mert még nem volt dolgom hasonlóval, és egyébként meg lehet, hogy ez egy teljesen elfogadható állapot, ami a lakatosnak nem gond. ‘Öröm’ az ürömben, hogy az alsó küszöböket állapottól függetlenül is cserélni kellett volna, mert egy korábbi lakatolás során (ahol még csak a használhatóság megtartása számított, az eredetiség nem) a hátsó emelési pontok el lettek tüntetve.
A következő bejegyzés már a hazahozatal lesz, majd teljesebb képet kapunk az állapotról, ha lekerülnek a durók.
